Rákóczi nyomában jártunk…

Történelmi időutazás Erdélybe

Iskolánk, a DUE Bánki Donát Technikum 2019-ben nyert egy utazást Erdélybe a Határtalanul program pályázatán. Nagyon vártuk, hogy végre útnak indulhassunk, és ismét találkozzunk nagyváradi partneriskolánk, a Mihai Eminescu Főgimnázium diákjaival és tanáraival.

Mi sem hittük, hogy ilyen sokáig kell majd várakoznunk. Jött a Covid, mi pedig csak most, 2022 áprilisában valósíthattuk meg tervünket. Először mi láttuk vendégül testvériskolánk tanulóit, akik magyarországi látogatásukon bejárták a II. Rákóczi Ferenchez köthető emlékhelyeket. Sárospatak, Füzérradvány, Szerencs, Budapest… Gyönyörű helyeken fordultak meg.

Szerencsére mi sem panaszkodhattunk, hiszen Rákóczi nyomait követve eljutottunk Nagyváradra, Nagykárolyba, Szatmárnémetibe, Torockószentgyörgyre, Gyulafehérvárra, Nagyenyedre és Vajdahunyadra. Erre a kissé zsúfolt programra mindössze négy napunk volt, de megcsináltuk. A mérleg: új barátságok, számtalan izgalmas látnivaló, hegymászás, hogy a sport se maradjon ki, és rengeteg emlékezetes élmény…

Tartsatok velünk felfedezőutunkon!

2022. április 10.

A Károlyi-kastélyban

Bónus Bianka és Szabó Zoltán

Kirándulásunk első állomása a nagykárolyi Károlyi-kastély volt. Mindenki örült, hogy végre kimozdulhattunk a buszból, hiszen már jó ideje utaztunk. A gyönyörű kastélyparkot, melynek szélén egy romantikus stílusú víztorony áll, nagyon szépen rendben tartják, itt több növényritkaság is látható. Maga a Károlyi-kastély egy olyan kővár, melyet rengetegszer felújítottak, de ez nem vesz el a szépségéből.

A kastélyon belül egy gazdag gyűjteménnyel rendelkező múzeum van, amelyben több kitömött állat, fegyverek, illetve történelmünk fontos alakjait megszemélyesítő viaszszobrok foglalnak helyet. Az épület nemcsak kívülről impozáns, de csodás a mennyezete és a csillárok is. Érdekes volt, hogy láttunk egy esküvői fotózást is látogatásunk ideje alatt.

Idegenvezetőnktől több dolgot is megtudtunk a Rákóczi-szabadságharcról, így például, hogy a vár alatt egy több mint 10 km hosszú alagút van, melyen át Rákóczi és katonái közlekedtek a szabadságharc idején.

“Látogatóban az Ady családnál” Érmindszenten”

Cabrera-Tóth Cristina Melani

Erdélyi kalandunk során Érmindszent tetszett a legjobban. Nemcsak azért, mert Ady Endre szülőházát is láthattuk, hanem maga a hely is kisebb nosztalgikus élményt adott.

Ez alatt gondolok itt például a régi porcelánmintákra, a terítőre, meg magára az egész berendezésre.

Pár Ady-könyvet is találtunk, melyekben a költő verseit olvashattuk – románul és magyarul egyaránt. Itt rögtönözve el is szavaltuk a költő néhány versét. Különösen tetszettek a falak, melyeket szokatlan mintájú tapéták díszítettek. A ház – szerintem – teljesen átadta a ’’hangulatát’’ a régi időknek, melyben Ady élt.

Egy vitrinben ki volt állítva egy teljes öltözék, melyet a költő viselhetett annak idején. Felkeltette figyelmemet a sok-sok kép is, melyek Ady Endrét és családját, barátait ábrázolták.

Ha egyszer lesz rá alkalmam, biztosan visszatérek ide, hogy szeretteimnek is meg tudjam mutatni, milyen jó helyen élt egykori költőnk, és hogy milyen érzés tölt el, mikor az ember ilyen helyekre megy el.

Ahol a szatmári béke született...

Illés Richárd és Takács Tamás

Első napunk utolsó állomásaként Szatmárnémetibe látogattunk. Itt írták alá 1711. április 30-án a Vécsey-házban a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. Sajnos késői érkezésünk miatt csak kívülről tudtuk megtekinteni a palotát, mivel mire odaértünk, már zárva volt.

2022. április 11.

A nagyváradi testvériskolában

Hétfőn ellátogattunk partneriskolánkba, a Mihai Eminescu Főgimnáziumba, ahol találkoztunk a helyi iskola diákjaival és tanáraival. Kiselőadást hallgattunk meg Nagyvárad történetéről a Rákóczi-szabadságharc korából, valamint Bóné András végvári vitézről és ezereskapitányról.

Az iskola igazgatóhelyettese mesélt szakjaikról, az épület történetéről, híres diákjaikról. A hangulat oldására játszottunk egyet, majd beszélgettünk, megterveztük a közös projektet, képeket válogattunk a blogunk írásához. A nap zárásaként együtt látogattunk el a város nevezetességeihez is.

A Bóné-kút, amit nem találtunk…

Imre-Patai Bence, Oroszi Arion és Ábrahám Péter

Sajnálatos módon utazásunk során a Bóné-kutat nem tudtuk megtekinteni, mivel nem maradt fenn. A kút Bóné Andrásról kapta a nevét, aki a Rákóczi-szabadságharc egyik jelentős alakja volt. Emlékét a váradiak sokáig megőrizték a Bóné-kút nevében, amelyet állítólag ő ásatott ki és itt itatta a lovát.

Maga a kút a város déli határánál volt, ott, ahol a mai Rulikowski-temető működik. Ez volt a régi időkben a város első és legjelentősebb kútja. Egy artézi forrás és több kisebb patakocska szolgáltatta a vizét, amely a Pece patakba ömlött. A lakosok sokáig használták ezt a jó minőségű vizet.

A kút története az 1800-as évek vége felé vált újra érdekesebbé. Ekkor kezdték el tervezni a városi vízvezetékek kiépítését, amelynél többször is felmerült az ötlet, hogy a Bóné-kút szolgáltassa a vizet a városnak. Ezt végül teljesen elvetették, amikor megállapították, hogy a vize nem megfelelő.

Pontos információkat nem tudtunk meg arról, hogy mikor bontották el a kutat, annyi biztos, hogy a ma ott álló temetőt 1870-ben alapították. A lakosság még sokáig megőrizte a kút nevét, és a temető mögötti rétet hívták sokáig Bóné-kútnak.

Ki volt Bóné András?

Rácz Tamás és Lukács Bence

Vissza a múltba

A nagyváradi vár

Meder Sandra, Utassy Rebeka és Kosztolányi Zsuzsanna

A nagyváradi vár mai formájának kialakulása Báthory István regnálásának idején kezdődött és Bethlen Gábor uralkodása alatt fejeződött be. A belső részeken a régi székesegyház elbontása után egy ötszögletes alaprajzú épület került kialakításra, valamint új templomot létesítettek, míg a külső várat vizesárokkal körülvett új-olasz rendszerű 5 nagy füles bástyából álló erőddé fejlesztették. Kialakításuk és méretük eltérő egymástól, ugyanis nem egy időben épültek, de monumentalitásuk miatt avatatlan szem előtt ezek nem feltűnőek.

Rákóczi hadainak egy ilyen komolyabb erődítmény bevétele meghaladta a lehetőségeit, így a kuruc hadak felhagytak elfoglalásának szándékával. 1849-ben a honvédség egyik legkomolyabb fegyvergyártó üzemét működtette itt a kormány.

A vár a román rendszerváltásig katonai területnek számított, melyet a kétes hírnevet kiérdemlő
Securitate és román haderő egységei is használtak, teljesen lelakva és tönkretéve azt.

2009 és 2015 között nagyszabású feltárás és helyreállítás kezdődött, melynek keretein belül a belső várat felújították, múzeumot alakítottak ki benne. Ugyan Szent László sírja nem került elő, de megtekinthető lett a fejedelmi palota, a régi székesegyház alapfala, egyházi síremlékek. Az udvar pedig egész évben rendezvényekne és vásároknak ad helyszínt.

2022. április 12.

Falu a hegyek ölelésében

Kovács Mária Inez, Bartha Bence és Varga Péter

A Határtalanul program harmadik napján ellátogattunk a Fehér megyében található kis faluba, Torockóra. A Székelykő kopár hegycsúcsától keletre fekvő helység egykor bányászfalu volt. Lakói betelepült székelyek.

A település Erdély legnyugatibb székely végvára és talán legszebb faluja, ezért a faluturizmus egyik legfontosabb központjává vált. Napjainkban Torockó népességének szinte egésze magyar. A falu gyönyörű látképpel tárult elénk, a házak igazi erdélyi stílusú klasszikus házak.

A csodás környezet miatt ideális túrázásra, amelyben nekünk is volt szerencsénk részt venni. A program összes megállója között ez tetszett nekünk a legjobban, a falu csendje és a táj magával ragadott bennünket.

Torockószentgyörgy

Szágos Bence, Szágos Patrik és Szaporán Míra

A település mellett magasodó várrom Torockószentgyörgy szintjétől mintegy 200 méter szintkülönbségben található. Kinézve a vár ablakából, a település miniatűr képét látjuk. A vár legrégebbi építménye a 14.századi vaskos nyugati fal, illetve a keleti bástya. A második része a 15. században épített déli rész, mely a nagyobb helyiségeket tartalmazta, mint pl. a lovagterem.

A császári csapatok 1704-ben felrobbantották a várat, melyet azóta sem állítottak helyre. A vár manapság már ismert turistalátványosságnak számít, hiszen aki a környékre jön, annak a Székelykő megmászása után ez a következő látnivaló. Csodálatos a várból elénk táruló kép.

Innen már látni a messzeségben megbújó, dombtetőre épített várat. Ahogy egyre közelebb kerülünk az erődhöz, úgy lesz az utunk is egyre meredekebb, a vár látványa pedig egyre szebb.

A várhoz közel érve veszi csak észre az ember, hogy innen feljutni szinte lehetetlen, hiszen a feljutáshoz már-már sziklamászói tudományra van szükség.

Az úton többször is visszacsúsztunk, még úgy is, hogy négykézláb kapaszkodtunk felfelé.
De ha a turistaúton halad az ember, akkor nem érzi magát veszélyben, és játszi könnyedséggel fel tud jutni, ahol aztán a vár minden szegletéből van mit nézni.

Sajnos a várat nem gondozzák. Szomorúan láttuk, hogy csak úgy hagyják pusztulni.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

Popán Dominik és Nagy Péter

Utazásunk harmadik napján ellátogattunk a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, ahol eltöltöttünk egy kis időt. A kollégiumot eredetileg Bethlen Gábor alapította 1622-ben Gyulafehérváron, ám később az 1658-as török dúlás során megsemmisült az épület. 1662-ben I. Apafi Mihály fejedelem Nagyenyeden építtette fel.

A kollégium kezdetektől az erdélyi kereszténységet volt hivatott éltetni. Erre a legméltóbb hely Nagyenyed volt, hiszen itt virágzott az erdélyi reformáció.

Kellemes időt töltöttünk el itt, és sok mindent megtudtunk a kollégium történetéről.

A nagyenyedi erődtemplom falán elhelyezett emléktáblánál megemlékeztünk Nagyenyed legnagyobb pusztulásáról a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án. Ezen a napon a város leégett, és több mint 800 ember meghalt, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.

Gyulafehérvári élménybeszámoló

Kovács Pál és Juhász Kristóf

Először a Szent Mihály-székesegyházat látogattuk meg Gyulafehérváron, az egykori fejedelmi központban.

A román stílusú templom alapjai a 11. századból származnak, ám többször is átépítették.

Egy gótikus stílusban épült kis kapun mentünk be az épületbe.

Lenyűgöző volt a belső tér is.

Megnéztük a székesegyház legfontosabb látnivalóit: Hunyadi János és Hunyadi László szarkofágját, János Zsigmondnak (Erdély első fejedelme) és anyjának, Izabella királynénak kőkoporsóját, a szépen faragott gyóntatófülkéket és a kézzel festett oltárképet. Miután kijöttünk, különböző szobrokra lettünk figyelmesek, melyek mellé állva egy-egy fotót is készítettünk.

2022. április 13.

A Dévai Szent Ferenc Alapítványnál

Dénes Martin és Fehér Vivien

Ellátogattunk a Böjte Csaba nevével fémjelzett, Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott, nehéz sorsú gyermekeknek otthont és családot adó intézménybe is. Óriási szükség van Déván minden segítségre ahhoz, hogy 3000 bentlakásos, szegény sorsú vagy árva gyermek asztalára nap mint nap étel kerüljön, és megfelelő körülmények között tudják felnevelni őket. Kirándulásunk 3. napján kerestük fel az intézményt.

Rengeteg élménnyel gazdagodtam e kirándulás során. Ajándékokkal megpakolva érkeztünk a csoporttal a helyszínre.

Egy kislány elmesélte, hogy hogyan is telnek a mindennapjaik ezen a helyen. Reggelente iskolába készülődnek, járhatnak külön sportra, és hétvégente zsebpénz szerzésére is van lehetőségük házimunkák végzésével.

A gyerekek elmesélték, hogyan kerültek ide, és azt is, hogy az iskoláik elvégzése után hogyan kezdhetik meg önálló életüket.

Jó volt látni, hogy a helyzetüktől függetlenül milyen boldogan élik hétköznapjaikat.

Meghódítjuk Déva várát

Halupka Péter

Rövid utazás után megérkeztünk Dévára, ahol megcsodálhattuk az éppen átépítés alatt álló várat. Bár a domb, amelyre a vár épült, mindössze 250 méter magas, kirándulásunk 4. napján már kihívásnak tűnt megmászni. Elég kalandos úton sikerült feljutnunk, ám megérte, mivel a kilátás gyönyörű volt.

Sajnos a munkálatok miatt nem tudtuk rendesen körbejárni az erődítményt, és a vár tetejére sem jutottunk ki emiatt. Viszont a város és a körülötte lévő erdők, dombok és hegyek nagyon szépek voltak.

Vajdahunyad

Baksa Kristóf

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb középkori vára. A „várak királyának” is hívják.